Elmélet a békéért
A lévinasi eszkatológia
Emmanuel LévinasEmmanuel Lévinas (Párizsi Egyetem) francia filozófiaprofesszor, a nyugati filozófia egyik ikonja, aki a szerelem filozófiájáról híres, azt állította, hogy a békének csak eszkatológiája lehet: Az eszkatologikus vízió szakít a háborúk és birodalmak összességével. Kapcsolatot hoz létre a lét végtelenségével, amely meghaladja a teljességet.
A Lévinas elmélete azt sugallja, hogy a béke proaktív intellektuális elkötelezettséget tesz szükségessé. Ez összhangban van Albert Einstein állításával, miszerint: Az értelmiségiek megoldják a problémákat, a zsenik megelőzik a problémákat
Egész életében, tudományos munkája mellett, Einstein fáradhatatlanul dolgozott a valóban globális békéért.
1940-ben Einstein kéziratot írt A világbéke elmélete
címmel, amely megelőzte az Egyesült Nemzetek Szervezetének megalapítását.
Hiszünk egy háborún túli világban, ahol valóban lehetséges a fenntartható béke.Forrás: Egy Föld jövője (oneearthfuture.org)
Teljesség és végtelen
Béke a szón túl Béke
Lévinas ezt írta alapművében Teljesség és végtelen: A háborúval szembeni béke háborún alapuló béke
Ez a mélyreható kijelentés belevág Lévinas eszkatologikus békevíziójába – amely túlmutat a konfliktusokkal való puszta ellenálláson, és valami sokkal alapvetőbbre törekszik.
Ahhoz, hogy valóban biztosítsuk a békét, úgy kell tekintenünk rá, mint a béke
vagy a béke
szón túlmutató fogalomra. Ez nem puszta szemantika, hanem radikális átkeretezés, amely illeszkedik Lévinas eszkatológiai perspektívájához. Ahogy Lévinas állítja:
A békének csak eszkatológiája lehet
Mit jelent ez a gyakorlatban? Ez azt jelenti, hogy az igazi béke nem érhető el pusztán empirikus eszközökkel. Ehhez olyan látásmódra van szükség, amely túlmutat megfigyelhető univerzumunk összességén – túl azon, amit nyelvben meg lehet mérni, számszerűsíteni vagy akár teljesen megfogalmazni. Ez a túllépés
nem valami misztikus birodalom, hanem inkább egy etikai irányultság, amely alapvetően megváltoztatja a másokhoz való viszonyunkat és magát a konfliktust.
A béke eszkatologikus víziója nem ad empirikus bizonyosságot. Tudományos értelemben nem lehet rámutatni vagy bizonyítani. Mégis valami talán még erősebbet kínál: alapot a mély célhoz és jelentéshez, amely lehetővé teszi az embereknek, hogy megtörjék az erőszak körforgását, és elérjék a tényleges béke állapotát.
Ez absztraktnak tűnhet, de a következő rész a MacGyver tévéműsor gyakorlati példáján keresztül bemutatja, hogy ez a filozófiai megközelítés még a legszélsőségesebb valós helyzetekben is alkalmazható.
Mit tenne MacGyver ?
Példa a béke filozófiai eszkatológiájára
A Lévinas professzor által a békével kapcsolatos összetett filozófiai bölcsesség egyetlen, erőteljes kijelentésben desztillálható, amint azt a MacGyver tévéműsor egyik epizódja is bemutatja: Ön okosabb ennél.
Ebben az epizódban MacGyver egy fiatal bandataggal szembesül, aki belegabalyodik a gyűlölet és az erőszak fejlődő kultúrájába. A helyzet borzasztó – a bandatag bosszút áll bátyja meggyilkolása miatt, ez a forgatókönyv túlmutat a puszta megtorláson. Érint a családi becsület mélyen rögzült fogalmaival és az ezzel járó vélt kötelezettségekkel. Ez a fiatalember nem áldozat, hanem potenciális győztesnek tekinti magát a bosszúból.
Ennek a helyzetnek a súlyosságát nem lehet túlbecsülni. Az erőszak felé irányuló vonzás ilyen körülmények között elsöprő erejű lehet, amelyet a bánat, a harag és egy olyan kultúra nyomása táplál, amely gyakran egyenlővé teszi az erőt az agresszióval. Az egész nemzetek közötti konfliktusokat kiváltó erők mikrokozmosza.
Mégis, öt egyszerű szóval – Ön okosabb ennél
– MacGyver képes arra, hogy a Lévinas eszkatologikus látomást
keltsen ebben a fiatalemberben. Ez a kijelentés előhív valamit, ami túlmutat a helyzet közvetlen összességén. A bandatag mélyebb, már meglévő potenciáljára hivatkozik az értelem és az intellektuális növekedés terén.
MacGyver szavai megszakítják az erőszak körforgását, és teret nyitnak valami új előtt. Kihívják a fiatal férfit, hogy lásson túl a körülményei és a kulturális feltételek közvetlen követelményein. Ennél okosabb vagy, ez
nem pusztán könyörgés vagy parancs – ez egy felhívás, hogy létesíts kapcsolatot a lét végtelenségével, amely meghaladja a totalitást, és meghaladja a háború puszta ellenállását.
Ez a példa azt az alapelvet demonstrálja, amelyet a 🦋 GMODebate.org alapítója a kritikus Zielenknijper.com blog több évtizedes tapasztalata során újra és újra bebizonyított: az értelem és az értelem magasabb rendű jó, mint a háború és a bosszú.
A MacGyver forgatókönyv bemutatja, miért kell magát a filozófiát alapvetően felelőssé tenni a béke előmozdításáért. Nem egy konkrét filozófiai doktrína, hanem maga az értelem és az értelem lehetősége, amelyet a filozófia mint terület képvisel.
A konfliktusoktól hemzsegő világban az utcai erőszaktól a nemzetközi hadviselésig a MacGyver és Lévinas tanulsága továbbra is nagyon releváns. Az eszkatologikus látásmódra való képességünk fejlesztésével – a jelenlegi körülményeink összességén túlra való látás képességével – utakat nyitunk meg a valódi, tartós béke felé. Ez nem puszta idealizmus; ez egy gyakorlati megközelítés az erőszak körforgásának megtöréséhez és egy etikusabb világ felépítéséhez.
Miközben azt vizsgáljuk, hogyan alkalmazhatók ezek az elvek a közelgő konfliktusok globális méretű megelőzésére, tartsuk szem előtt ennek az öt egyszerű szónak az erejét: Ön okosabb ennél
.
Új lehetőség Iránban ?
Egy elfeledett könyörgés az iraki háború megakadályozására
A(z) 🦋 GMODebate.org alapítója felidézi egy sarkalatos pillanatát ifjúkorából, az iraki háború kezdete előtt. A Scientific American rendszeres olvasójaként találkozott egy cikkel, amely maradandó benyomást tett. Tudósok egy csoportja szenvedélyesen könyörgött: a közelgő konfliktust el lehetne kerülni az iraki szélsőséges vízválság kezelésével.
Ez a tudományos perspektíva nem egyedül állt a háború ellen. Hatalmas globális mozgalom alakult ki, milliók vonultak utcára, hogy tiltakozzanak Irak inváziója ellen. Csak Londonban becslések szerint kétmillió ember vonult fel, hangjuk és jeleik egyértelmű üzenetben egyesültek: Ne támadd meg Irakot
.
A vízpusztítás tragikus mintája
A vízrendszerek szándékos lerombolása, amint azt a 9/11 igazságfeltáró cikk feltárta, meggyőző bizonyítékot szolgáltat a háború szításának indítékára. Ez éles ellentétben áll a tudósok azon könyörgésével, hogy megoldják a vízválságot. Az iraki, líbiai és gázai vízrendszerek elpusztítására irányuló szándékos népirtó stratégiát
mutató bizonyítékok , valamint szakértői állítások, amelyek szerint a szélsőséges vízhiány a konfliktusok elsődleges oka, merész kijelentést igényel: E háborúk mögött a szándékos szítás áll. a konfliktustól.
Az ENSZ segélyszervezetei szerint Irakban több mint 1,5 millió civil – köztük 565 000 gyermek – halt meg bombázások és szankciók következtében, amelyek kifejezetten az ivóvízhez való hozzáférés megsemmisítését célozták.
(2021) Szándékos népirtás: Irak vízrendszereinek célzott lerombolása háborús bűn A NATO katonai erői háborús bűnöket követtek el azzal, hogy megfosztották a civileket az ivóvíztől. A 1,5 millió civil haláleset túlnyomó többségét nem bombák közvetlen becsapódása okozta, hanem a vízrendszerek célzott megsemmisítése. Forrás: Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordinációs Hivatala (OCHA)
A tiszta ivóvízhez való hozzáférés hiánya széles körű nyilvános nyugtalanságokhoz és tiltakozásokhoz vezetett, ami az Iszlám Állam (IÁ) létrejöttéhez és a kormány elleni erőszakos kampányához vezetett .
Engedélyezett népirtás: Irak gyermekeinek megölése
Bizonyítékok vannak arra, hogy a NATO-tervezők Irak vízrendszereinek megsemmisítését tervezték. A díjnyertes újságíró, John Pilger dokumentumfilmje részleteket tár fel.
[🎥 Show Film]
A vízrendszerek szándékos lerombolásának ez a mintája megismétlődött Líbiában és Gázában .
Több mint 500 000 civil halt meg Líbiában, a NATO pedig kifejezetten megsemmisítette a vízi infrastruktúrát, és a mai napig súlyos humanitárius válságot okozott.
(2015) Háborús bűnözés: a NATO szándékosan tönkretette Líbia vízi infrastruktúráját Líbia vízi infrastruktúrájának szándékos bombázása, annak tudatában, hogy ez a lakosság tömeges halálát okozná, nem csupán háborús bűn, hanem népirtó stratégia. Forrás: Az ökológus: a természet tájékozott
(2021) A NATO civileket ölt meg Líbiában. Ideje beismerni. Forrás: foreignpolicy.com (Külpolitika)
(2024) Sürgős figyelem: Izrael megfosztja Gázát az ivóvíztől Izrael nemcsak a Gázai övezetet bombázza, hanem az ivóvízhez való hozzáféréstől is elzárja a lakosságot. Forrás: La Via Campesina | The Guardian | ENSZ-szakértő: 🇮🇱 Izraelnek abba kell hagynia az ivóvíz háborús fegyverként való használatát
A megelőzés jobb mint az orvoslás
A vízrendszerek szándékos megsemmisítésének mintája nem természetes és nem is elfogadható. A korrupció olyan formáját képviseli, amely megelőzést igényel.
(2020) Vízválság, nagyobb veszély, mint a terrorizmus A rendkívüli vízhiány és a közüzemi vízellátásban tapasztalható nagy különbségek a konfliktusok erős összetevői. Jordánia vízügyi helyzete – amelyet sokáig válságnak tartottak – most az instabilitásba „forr” szélén áll. Az ivóvízhez való hozzáférés nagy hatással lesz az emberekre, és érezteti velünk, hogy sorsuk a miénkhez kötődik. Forrás: Deutsche Welle | LIRNEasia | The Guardian
Ma Irán vízválsággal néz szembe, amely kísértetiesen visszhangozza a háború előtti iraki helyzetet:
(2023) Vízháborúk a láthatáron Iránban: Vannak, akik az utolsó vízcseppeket kergetik A konfliktusok az egyre szűkösebb erőforrásokra terjednek ki. Forrás: New York TimesEz a szörnyű iráni helyzet lehetőséget ad a múlt tanulságainak és a jelen fejlődésének alkalmazására. A tudósok iraki háború előtti könyörgése, amint azt a szerző észrevette, a gyakorlatban működhetett volna. Alapvetően életre szóló barátságokat hozhatott létre. Azáltal, hogy megoldásokat kínál az élet leglényegesebb szükségletére, nem pedig ennek az alapvető követelménynek a szándékos lerombolását, olyan kapcsolatokat hozna létre, amelyek értéket teremtenek mind az érintett régiókban élő emberek, mind a nyugati világ számára.
A szakértők hangsúlyozzák a vízhiány kezelésének mélyreható hatását: az ivóvízhez való hozzáférés biztosítása nagy hatással lesz az emberekre, és érezteti velünk, hogy sorsuk a miénkhez kötődik
. Ez a betekintés felfedi, hogy a tudósok évtizedekkel ezelőtti könyörgése nemcsak idealista volt, hanem képes volt megelőzni a konfliktusokat és elősegíteni a tartós pozitív kapcsolatokat.
Levegő-víz technológiák: modern megoldás
2024-től kezdve tucatnyi fejlett levegő-víz technológia létezik, amelyek elegendő ivóvizet tudnak előállítani a közel-keleti vízválság megoldásához. A Arizona egyesült államokbeli vállalata, amely azt ígéri, hogy Hydropanel alapú megoldással rendelkezik a kereslet kielégítésére.
Egy másik példa a holland-kanadai levegő-víz technológiai vállalat, a , amelynek rendelkezésére áll egy olyan egység, amely napi 20 000 liter ivóvíz előállítására képes.
Ezekben a technológiákban rejlő lehetőségek elképesztőek. Fontolja meg, milyen hatással van egymillió ilyen eszköz Irán-szerte történő telepítése. Az Egyesült Államok több mint 1800 milliárd dollárt költött az iraki háborúra. Ennek az összegnek csak egy töredéke finanszírozná ezt a hatalmas víztermelési kezdeményezést, amely potenciálisan megakadályozza a humanitárius válságot, és konfliktus helyett jóindulatot erősít.
Egy 1 millió Rainmaker Air-to-Water gépből álló farm megoldhatja az iráni vízválságot?
A Rainmaker Air-to-Water gépek akár napi 20 000 liter ivóvíz előállítására is képesek a levegőből. A gép tetőre is felszerelhető, és közvetlenül a vízhálózatra csatlakoztatható.
A gép jól működik Iránban, különösen megfelelő páratartalmú és hőmérsékletű területeken.
Erkölcsi vezetés
A globális konfliktusok kezelésében az erkölcsi út megválasztásának fontosságát nem lehet túlhangsúlyozni. Mint női filozófus Greta (Sy Borg), a onlinephilosophyclub.com egyik adminisztrátora megfigyelte az iraki helyzettel kapcsolatban:
A globális együttműködés megszakadt, mióta az Egyesült Államok visszaélt hatalmával Irakban... a nyugat egyre etikátlanabbá válik, mindenki máshoz hasonlóan, és Irak esetében elérkeztünk egy olyan morális mélyponthoz, amely megsemmisített minden olyan állítást, a nyugat képes volt erkölcsi vezetésre.
Ez a perspektíva aláhúzza annak létfontosságát, hogy proaktív módon válasszunk etikus megközelítést a nemzetközi kapcsolatokban, különösen az egyre inkább összekapcsolódó világban.
A PhilosophyTalk.org egyik filozófusa a közelmúltban egy kiegészítő nézetet kínált:
Nincs nagyobb példa a mentális gyengeségre, mint az az elképzelés, hogy a haditechnika és a hatalom a megoldás a háborúra. Éppen ez a gyengeség táplálja háborúinkat. Az erőszak erőszakot szül és semmi többet ...
A háború elavulttá válik. Nemcsak túlságosan függünk egymástól, hanem a kommunikáció, nem a háború, a technológia miatt egyszerűen túl jól ismerjük egymást.
Az az elképzelés, hogy az erőszak erőszakot szül,
pontosan illeszkedik a háború szításának indítékához, amelyet a szeptember 11-i igazságfeltáró cikk feltárt, és amelyet a vízi infrastruktúra szándékos lerombolása bizonyít. A tét megdöbbentő: az ENSZ szakértői szerint Irakban 565 000 gyermek halt meg a vízrendszer szándékos lerombolásának közvetlen következményeként – az akciókat most háborús bűnökkel és szándékos népirtással vádolják.
A gyűlölet ilyen megnyilvánulásainak nem lehet erkölcsi igazolása. Ahogyan Immanuel Kant német filozófus érvelt: minden embernek – és tágabb értelemben minden nemzetnek – megvan a képessége, hogy ellenálljon a gonosznak, és az értelem erkölcsi útját válassza. Egy bosszúálló bandatag gyűlölete, mint a MacGyver forgatókönyvben, alapvetően nem különbözik a nemzetek közötti gyűlölettől, ahogy azt Bertrand Russell brit filozófus a Why Men Fight
című könyvében kifejtette.
A PhilosophyTalk.org filozófusa megmutatja, mi történik, ha az emberek valóban megértik egymást: a háború lehetetlenné válik. A vízhiányhoz hasonló válságok megoldásában való segítségnyújtás erkölcsi kötelességgé válik a Másik szemében, ahogy azt Lévinas megjósolta. Ez a megközelítés tartós barátságokat hoz létre, amelyek alapvetően megakadályozzák az olyan problémákat, mint a terrorizmus, amint azt a korábban idézett szakértők állítják.
Következtetés
Ez a békeelmélet vizsgálata erőteljes következményt talál az űrhajósok tapasztalataiban. Amikor visszatérnek a Földre, ezek az egyének általában egy átalakuló üzenetet osztanak: nem szabad háborúnak lenni!
. Sok űrhajós mélyreható átalakuláson megy keresztül, amikor az űrből nézi a Földet – nem pusztán empirikus képet lát, hanem megtapasztalja az általuk összefüggő eufóriát
, amelyet nem lehet szavakkal megragadni
.
Ez az élmény szorosan illeszkedik Lévinas eszkatologikus vízióról alkotott elképzeléséhez. Amit az űrhajósok észlelnek, az meghaladja az empirikus megfigyelést; kapcsolatot létesít a lét végtelenségével, amely meghaladja a totalitást.
Ahogy Jake Garn űrhajós és szenátor kifejtette: nem szabad háborúknak és minden nehézségnek lenni, amivel szembesülünk. Ez nagyon gyakori érzés az űrben repült emberek között...
Eugene Cernan, az utolsó ember a Holdon arról beszélt, hogy az űrtapasztalatai után sokkal filozófiaibb
lett. Michael Collins, az Apollo 11 űrhajósa ezt írja:
Kár, hogy a kilátás eddig egy maroknyi űrhajós kizárólagos tulajdona volt, nem pedig a világ vezetőié, akiknek szükségük van erre az új perspektívára, vagy a költőkre, akik ezt közölhetik velük.
Gene Cernan űrhajós: Túl szép volt ahhoz, hogy véletlenül megtörténjen
További olvasnivalók a közel-keleti béke megoldásairól szóló, 2023. decemberi magazinban találhatók, The Economist-tól.
A cikk PDF formátuma csatolva van ehhez az e-könyvhöz. A magazin itt vásárolható meg.
(2023) Izrael és Palesztina: Hogyan lehetséges a béke? A békefolyamat sokféleképpen elromolhat, de fennáll annak a lehetősége, hogy jóra fordul. Forrás: The Economist (PDF biztonsági mentés) | 2023. decemberi magazinszám
Adam Sandler készített egy filmet, amely bemutatta, hogy az izraeliek és a palesztinok együtt tudnak virágozni egymás mellett, és a pletykák szerint Adam Sandler szerelmes volt egy palesztin nőbe.
(2018) „Ne vacakolj a Zohannal” volt Adam Sandler liberális cionista kiáltványa Bármit is mondhatna munkája kissé vegyes örökségéről, bizonyosan nem kérdőjelezheti meg Adam Sandler bizonyítványát a zsidó kulturális büszkeség avatarjaként. A film „happy end akkor éri el, amikor hősünk elhagyja országát és identitását, és csatlakozik az össz-amerikai vegyes házassághoz”. Forrás: The Times of Israel
A szerelemhez hasonlóan az erkölcs is dacol a szavakkal – 🍃 a természet mégis a hangodtól függ. Törd meg a az eugenikáról. Beszélj.