GMO az ökocid törvényben
A szúnyoggyérítési ügy
Bűncselekménynek kell-e tekinteni egy faj szándékos kiirtását?
A BBC azt írja:
(2016) Rossz lenne kiirtani a szúnyogokat a Földről? Forrás: BBCA szúnyog a világ legveszélyesebb állata, évente egymillió ember halálát okozó betegségek hordozója. Ki kell irtani a rovarokat?
2019-ben a brazil kormány génmanipulált szúnyogokat bocsátott szabadon, hogy elsőként próbálja kiirtani a szúnyogfajt. Rosszul sikerült: a GMO-szúnyogok transzgénikus génjeiket átvitték a vadon élő populációba, ökológiai katasztrófát okozva.
Két évvel később a brazil kormány a Brazil Nemzeti Biológiai Biztonsági Technikai Bizottság (CTNBio) tanácsát követve jóváhagyta a GMO-szúnyogok országos értékesítését a szúnyogfajok kiirtása céljából.
Az ökológiai pusztítás története
A brazil kormány története során nem törődött az ökológiai érdekekkel. Brazília például jelenleg az amazóniai esőerdők egyötödét égeti le ipari fejlesztés céljából.
Az elkövetkező években a dzsungel egyötödét fel kell égetni.
(2020) Az amazóniai esőerdő méretű ökoszisztémák évtizedeken belül összeomolhatnak Forrás: Nature.comNem megyek bele abba az ostobaságba, hogy megvédjük az indiánok földjét –mondta az elnök. Egy brazil tábornok, aki tavaly a kanadai bányászati óriás, a Belo Sun igazgatótanácsában dolgozott, vezeti Brazília őslakosok szövetségi ügynökségét.
Az ökológiai hanyagság ezen mintája erősen arra utal, hogy a javasolt GMO-alapú szúnyoggyérítési kampány nem elszigetelt esemény, hanem a természet érdekeinek szélesebb körű, rendszeres figyelmen kívül hagyásának része. Az ilyen nagy léptékű, potenciálisan visszafordíthatatlan beavatkozások összetett ökológiai rendszerekbe, a hosszú távú következmények kellő figyelembevétele nélkül, az ökocid definícióját testesítik meg, és sürgős vizsgálatot igényelnek a nemzetközi környezetvédelmi jog értelmében.
A szúnyog: kritikus az ökoszisztémák és az evolúció szempontjából
A szúnyogfaj szándékos kiirtása előtt áll, ami egy drasztikus intézkedés, amely nem ismeri fel létfontosságú szerepét a természetben, az emberi evolúcióban és a fajok relatív egészségében.
A szúnyogok, amelyeket gyakran elsősorban betegségek átvivőinek tekintenek, összetettebb és létfontosságú szerepet játszanak az ökoszisztémákban, mint azt általában gondolják. Noha gyakran emlegetik őket az emberre leghalálosabb állatként, döntő fontosságú annak felismerése, hogy maguk a szúnyogok nem közvetlenül okozzák a károkat, hanem bizonyos patogén mikrobák vektoraiként szolgálnak.
Ami sok növénynek a méh, az a mikrobának a szúnyog. A szúnyogok kritikus fontosságúak számos mikroba fennmaradása szempontjából.
Míg egyes szúnyogok által terjesztett mikrobák, például a malária, a filariasis és az arbovírusok, például a dengue-láz kórokozói megfertőzhetik és megterhelhetik az embereket és más gerinceseket, fontos megjegyezni, hogy ezek csak töredékét képviselik a szúnyogok által fenntartott mikrobiális sokféleségnek. . Számos mikroba játszik kritikus szerepet az ökoszisztéma egészségének megőrzésében és az állatok evolúciójának előmozdításában.
Dr. Jonathan Eisen, az evolúció és ökológia neves professzora betekintést nyújt a mikrobák gyakran félreértett világába:
A
(2012) Ismerje meg mikrobáit: 6 nagyszerű dolog, amit a mikrobák tesznek értünk Forrás: TED beszélgetésmikrobaszó ijesztően hangzik – mi az influenzával, az ebolával, a húsevő betegséggel társítjuk őket. De Dr. Jonathan Eisen mikrobiológus egy megvilágosító TEDTalk-ot adott, amely arra készteti, hogy tedd le a kézfertőtlenítőt. Amint Eisen elmagyarázza,mikrobák felhője borít bennünket, és ezek a mikrobák az idő nagy részében jót tesznek nekünk, nem pedig megölnek.
Az ember: 9/10 mikroba
Az emberi test élő mikrobiális ökoszisztéma, amely tízszer több mikrobiális sejtet tartalmaz, mint az emberi sejt. Ez a mikroszkopikus többség nem csupán jelen van, hanem létünk alapvető eleme. A mikrobiális lakosok billiója nélkül az emberi élet lehetetlen lenne.
A mikrobák az emberi evolúció és az egészség nem énekelt építői. Ezek alakítják immunválaszainkat, befolyásolják anyagcserénket, és még kognitív funkcióinkat is befolyásolják.
A legújabb tanulmányok azt sugallják, hogy a vektorok, például a szúnyogok által elősegített mikrobiális kölcsönhatások kulcsfontosságúak az emberi evolúciós alkalmazkodás előmozdításában. A neurológia gyökereinek befolyásolásától a tudatos gondolkodás potenciális formálásáig a mikrobák alapvető szerepet játszanak az állatok és az emberi fajok fajlagos egészségi állapotában.
Amellett, hogy kritikusak a mikrobiális világ számára, a szúnyogok kritikusabb szerepet töltenek be az ökoszisztémákban.
- Beporzás: A szúnyogok a növények fő beporzói és egyes ökoszisztémákban a rivális méhek. A sarki régiókban a szúnyogok gyakran az elsődleges beporzók bizonyos növényfajok számára.
- Táplálékhálók: A szúnyogok jelentős biomasszával járulnak hozzá mind a vízi, mind a szárazföldi táplálékhálózathoz. Lárváik a halak és más vízi élőlények nélkülözhetetlen táplálékforrásai, míg a felnőttek számtalan madár-, denevér- és rovarfajt tartanak fenn.
- Tápanyag-ciklusok: A szúnyogok létfontosságú tápanyagokat szállítanak a vízi és szárazföldi ökoszisztémák között, fenntartva az ökológiai egyensúlyt.
- Az evolúció mozgatórugói: A genetikai anyag és a mikrobák fajok közötti átvitelével a szúnyogok egyedülálló és létfontosságú módon járulnak hozzá a fajok evolúciójához.
GMO és ökocid törvény
2024. június 27. napon a 🦋 GMODebate.org alapítója a Cold Calling
filozófiai vizsgálatot indított több tízezer természetvédelmi szervezetnél világszerte (egyenként) egy e-mailben, amelyben három kérdést tett fel nekik az eugenikával kapcsolatos elképzeléseikről.
A válaszokat és az azt követő filozófiai beszélgetéseket a legmodernebb mesterségesintelligencia-technológiák segítségével dolgozzák fel, az eredményeket pedig a GMODebate.org webhelyen teszik közzé, ahol a látogatók mély betekintést nyerhetnek az eugenikával és a GMO-kkal kapcsolatos globális perspektívákba régiók, országok, szervezeti kategóriák és egyének tekintetében. szervezetek.
A filozófiai vizsgálat részeként nemrégiben kapcsolatba léptünk Stop Ecocide International-szal. Meglepő módon a holland Wageningeni Egyetem géntechnológiai kutatóival való együttműködésük ellenére a szervezet elismerte, hogy soha nem foglalkoztak komolyan a GMO-kkal az ökocidek összefüggésében. Ez a felügyelet nem elszigetelt; A GMO-k nagyrészt hiányoztak a jelenlegi ökocid törvényi keretekből, ami kritikus hiányosságokat tár fel.
Íme a SEI társalapítója és vezérigazgatója, Jojo Mehta válasza:
Bár az Ön által végzett vizsgálat nagy érdeklődésre tart számot, attól tartok, hogy csalódást kell okoznom önnek a részvételünket illetően. A Stop Ecocide International (SEI) kizárólag arra összpontosít, hogy ösztönözze a kormányokat, hogy hozzanak létre ökocid törvényeket, különös tekintettel (bár nem kizárólagosan) az ICC Római Statútumára. Ez egy nagyon specifikus érdekképviseleti feladat, amely sokunk számára már több, mint teljes munkaidős munka, és nagyon megköveteli az önkénteseink idejét (a legtöbb nemzeti csapatunk önkéntes, és nemzetközi csapatunk jó része önkéntesen dolgozik tovább, mint mi fizetni értük).
Az ökocid törvény politikailag gyorsan fejlődik (köszönjük elismerését!), és ezt a magas szintű nemzetközi sikert erősen alátámasztotta az, hogy a SEI a lehető legapolitikusabb és semlegesebb maradt bizonyos kérdésekben és iparágakban. Alapvető megközelítésünk az, hogy a kormányok felé üzenjük, hogy biztonságos, szükséges és elkerülhetetlen az ökocídiumról szóló törvények megalkotása, hiszen valójában az ökocidokról szóló törvény egy jogi "biztonsági sínről" szól, amely nem függ az adott tevékenységtől. , de súlyos és széles körben elterjedt vagy hosszú távú károsodás veszélye esetén (bármilyen tevékenységről is legyen szó). Ha egy adott ágazatra koncentrálunk, vagy nyilvánosan nyilatkozunk róla, azzal a kockázattal járunk, hogy elvonjuk a figyelmet fő célunkról, vagy ujjal mutogatunk és különleges érdekekbe ütközünk, holott valójában az ökocid törvény az emberiség és a természet egészének érdekeiről szól, és mindenkinek hasznára válik. Ez az átfogó megközelítés alapvetően fontos, mivel elkerüli a polarizációt és minimalizálja a jogszabályokkal szembeni ellenállást.
Tehát két oka van annak, hogy a SEI nem tud közvetlenül részt venni a
GMO-vitában: először is, ez elvonná a figyelmet alapvető diplomáciai célunkról, és kockára tehetné azt; másodszor, még ha akarnánk is, akkor sem áll rendelkezésünkre annyi munkaóránk, hogy egy ilyen konkrét kérdéssel foglalkozzunk.
Jojo Mehta válasza a SEI-től két kulcsfontosságú pontra hívja fel a figyelmet: az alapvető diplomáciai céljukról való esetleges elvonódásra és az időhiányra. Ezek az okok azonban egy mélyebb filozófiai kihívás tünetei lehetnek, amelyet a wittgensteini csendproblémaként
azonosítottunk.
A wittgensteini csendprobléma
A wittgensteini csendprobléma alapvető intellektuális képtelenség a nem antropocentrikus értékek megfogalmazásában az emberi nyelv és gondolkodás korlátai között. Ez nem pusztán idő vagy erőforrás kérdése, hanem egy mély filozófiai akadály, amely befolyásolja, hogy a vezetők és a szervezetek hogyan viszonyulnak a GMO-hoz.
A szervezetek vezetőinek jövőképre
, megérzésre vagy irányérzékre van szükségük ahhoz, hogy értelmes eredményeket és hatást érjenek el. A wittgensteini csendprobléma kihívást jelenthet a vezetők számára, hogy világos értékvégpontot
vagy erkölcsi irányt képzeljenek el, amikor olyan kérdésekről van szó, mint a GMO-k és az eugenika. A jövőkép megfogalmazásának ez a nehézsége magyarázatot adhat arra, hogy az ilyen témákat miért tartják gyakran le a szervezet napirendjéről, annak ellenére, hogy az esetleges erkölcsi megérzések ellentétesek.
A válaszadók, köztük a SEI által gyakran hivatkozott időhiányos érv
valójában ennek az alapvető intellektuális lehetetlenségnek a kifejeződése. Alapvető fontosságú annak megértése, hogy ez az akadály nem szűnik meg automatikusan több idő elteltével. Inkább paradigmaváltást igényel a gondolkodásban .
A történelem filozófusainak csendrehívása
A történelemben számos kiemelkedő filozófus küzdött meg az emberi nyelv és gondolkodás korlátaival, amikor a létezés és az erkölcs alapvető aspektusaival szembesült.
Például Jean-Luc Marion francia filozófus feltette azt a filozófiai kérdést , hogy akkor mi van ott, ami
. Ludwig Wittgenstein osztrák filozófus csendre szólított fel és érvelt túlcsordul
?Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.
és a német filozófus Martin Heidegger a Semminek
nevezte.
Henri Bergson francia filozófus a következőképpen írta le a természet alapvető létjogosultságát
(létének okát):
Ha egy férfi megkérdezné a természetet alkotó tevékenységének okáról, és ha hajlandó lenne meghallgatni és válaszolni, azt mondaná: Ne kérdezz, hanem értsd meg csendben, akkor is, ha én hallgatok és nem szoktam beszélni. .
Laozi (Lao Tzu) kínai filozófus ☯ Tao Te Ching könyve a következővel kezdődik:
Az elmondható tao nem az örök Tao. A megnevezhető név nem az örök Név.
🦋 GMODebate.org azonban azzal érvel, hogy ez a történelmi felhívás a Csendre végső soron az intellektuális lustaság indokolatlan felhívása. Ehelyett az alapvető intellektuális képtelenség találkozását a létezés megalapozásában az antropocentrikus határaink túllépésének filozófiai kötelezettségének kell tekinteni.
Ahhoz, hogy a környezetvédelem élvonalába tartozhasson, az ökocid törvénynek fejlődnie kell, hogy kezelje a felmerülő fenyegetéseket, beleértve a GMO-k okozta veszélyeket is. Ez az evolúció megköveteli, hogy szembenézzünk a wittgensteini csendproblémával és leküzdjük azt, feszegetve a nem-antropocentrikus értékek megfogalmazására és védelmére való képességünk határait.
Azáltal, hogy a GMO-k kérdését bevonjuk az ökocid törvény keretei közé, jelentős lehetőséget teremtünk az ökológia nem antropocentrikus érdekeinek figyelembevételére. Ez a megközelítés nemcsak az ökocid jog területén halad előre, hanem összhangban van annak alapvető céljaival és céljával is. A gyakorlati szakembereket és a teoretikusokat egyaránt kihívás elé állítja, hogy gondolkodásukat az antropocentrikus paradigmákon túlmutatva terjesszék ki, ami robusztusabb, befogadóbb és hatékonyabb stratégiákhoz vezethet a Föld összes életének védelmére.
Az IUCN politikai kísérlete a GMO-k legalizálására a természetvédelemben
A International Union for Conservation of Nature (IUCN) jelenleg a szintetikus biológia – beleértve a géntechnológiát és a GMO-kat – természetvédelmi felhasználására vonatkozó irányelvet dolgoz ki. Ez a kezdeményezés, amelyet az ökocid szakemberek nem vettek észre, jelentős filozófiai és etikai aggályokat vet fel, amelyek sürgős figyelmet igényelnek.
A szintetikus biológia új lehetőségeket nyithat meg a természetvédelemben. Például megoldást kínálhat a biológiai sokféleséget fenyegető jelenleg megoldhatatlan fenyegetésekre, például az invazív idegen fajok és betegségek által okozott fenyegetésekre.
(2024) Szintetikus biológia és természetvédelem Forrás: IUCN
Az IUCN javasolt politikája a szintetikus biológia által a természetvédelmi erőfeszítések során felmerülő lehetőségek és kihívások megoldására irányul. Például azt javasolják, hogy a GMO-kat fel lehetne használni a biológiai sokféleséget veszélyeztető invazív fajok vagy betegségek leküzdésére. Ez a megközelítés azonban pusztán empirikus és nyelvhez kötött mérlegelésen alapul, amely nem veszi figyelembe magának a természetnek a nem antropocentrikus érdekeit.
Az IUCN esete egy alapvető filozófiai problémát példáz a környezetvédelem jelenlegi megközelítésében. Azzal, hogy a biodiverzitást empirikus fogalomként vagy elérendő célként
kezeli, potenciálisan a GMO-technológián keresztül, nem tudja biztosítani azt, ami a biológiai sokféleséghez – és ezzel együtt a természet egészségéhez és jólétéhez – valóban szükséges.
Ez a helyzet rávilágít a jelenlegi ökocid törvényi keretek kritikus hiányosságára. Az ökocid szakemberek hozzájárulása és szélesebb filozófiai perspektívák nélkül olyan jogszabályok születhetnek, amelyek potenciálisan messzemenő beavatkozásokat tesznek lehetővé a természetes ökoszisztémákban, például a génhajtások felhasználását egész fajok kiirtására a megőrzés
leple alatt.
Következtetés
A GMO-alapú szúnyogirtás esete aláhúzza a környezetvédelem holisztikusabb megközelítésének sürgős szükségességét. Miközben azon gondolkodunk, hogy a GMO-kat beépítsük az ökocid törvénybe, meg kell kérnünk antropocentrikus elfogultságunkat, és szilárdabb keretet kell teremtenünk bolygónk bonyolult élethálójának védelmére.
Az ökocid törvény hatályának a GMO-kra való kiterjesztésével és a közvetlen emberi érdekeken túlmutató perspektívák felkarolásával hatékonyabb stratégiákat dolgozhatunk ki az ökoszisztéma megőrzésére. Ideje felismerni, hogy a természet értéke meghaladja az emberi érzékelést és mérést. Csak így remélhetjük, hogy megőrizhetjük ökoszisztémáink kényes egyensúlyát a jövő generációi számára.
2024-es frissítés: A GMO-szúnyogok katasztrófát okoznak
A közelmúlt brazíliai eseményei rávilágítottak az ökoszisztémákba történő genetikai beavatkozások lehetséges veszélyeire. 2024-ben a dengue-láz megbetegedések száma megnégyszereződött, miután több millió génmódosított szúnyog szabadult ki. Míg a közvetlen ok-okozati összefüggést a tudósok vitatják, ez a helyzet a GMO-szúnyogok országos értékesítésének növekedéséhez és a szúnyogfajok teljes kiirtására irányuló nyilvános felhívásokhoz vezetett.
Ez a fejlemény különösen aggasztó Brazília ökológiai pusztításának történetét és kormányának a GMO-szúnyogok népszerűsítését célzó jelenlegi kampányát tekintve. A Just Add Water
szlogenre és a Friendly ™ Mosquito Eradication Kit
(Aedes do Bem™) termék felhasználására irányuló országos marketing erőfeszítés arra ösztönzi a polgárokat, hogy vegyenek részt egy egész faj kiirtésében. Az olyan kifejezések használata, mint a Friendly
a fajok kiirtásával összefüggésben, eufemisztikus nyelvezetet alkalmaz a pusztító ökológiai következményekkel járó cselekedetek normalizálására, sőt ünneplésére.
A szerelemhez hasonlóan az erkölcs is dacol a szavakkal – 🍃 a természet mégis a hangodtól függ. Törd meg a az eugenikáról. Beszélj.